Életrevaló Karitatív Egyesület

ALAPSZABÁLYA

- módosításokkal egységes szerkezetben –

( a módosult részek dőlt betűs szedéssel megkülönböztetve)

  I.

Alapinformációk

I.1.       Az Egyesület neve:

            Életrevaló Karitatív Egyesület

Az Egyesület  rövid elnevezése: Életrevaló Egyesület

I.2.       Az Egyesület székhelye:

            1101 Budapest, Vaskő u. 1. 3. lh.  fszt. 14.

I.3.      Az Egyesület célja:

Budapest és Pest megye területén élő mentális, szociális vagy egyéb (elemi csapás, bántalmazás, átmeneti ellehetetlenülés… stb.) okból krízis helyzetbe került veszélyeztetett gyermekek, fiatalok, családok részére szociális ellátás végzését vállalja. A régióban élő gyermekek és fiatalok harmonikus testi, lelki fejlődését veszélyeztető tényezők megelőzése a közoktatási intézményekkel együttműködve. A veszélyeztetettek körében helyi, regionális és országos drogprevenciós programok gyakorlati alkalmazása, illetve azokhoz segédanyagok készítése a közoktatási és egyéb intézmények számára. Drogprevenciós információs kiadványok, oktatási segédanyagok kiadása, továbbá a témával kapcsolatos médiaesemények létrehozása, a 1036/2002. (IV.12) Kormány határozat, továbbá az 1997. Évi CLIV. törvény az egészségügyről 38. §  és 42§-a alapján.

Az Egyesület célja gyermek és ifjúsági, továbbá kulturális tevékenységek, programok létrehozása.

I.4.    Az egyesület tevékenységi területei:

            Az Egyesület fenti céljainak megvalósítása érdekében, minden rászoruló fiatal, gyermek, család részére nyújtja szolgáltatásait a közhasznú szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV. törvény

az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról, továbbá 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet 6 ; 1; 3; 4; 7 alatt felsorolt tevékenységek kifejtésével az alábbiak szerint:

 Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs              tevékenység,

• 6. egészségügyi tevékenység (pl. szenvedélybetegségek megelőzése, kábítószer prevenció, lelki segélynyújtás)
• 1. kulturális tevékenység (pl. művészeti tevékenység, rádióműsorok készítése, filmműhely,  kisebbségi, nemzetiségi kultúra ápolása)
• 3 szabadidő és hobbi tevékenység
• 4. oktatási tevékenység (ismeretterjesztés)
• 7. szociális tevékenység (pl.: családvédelem, gyermek és ifjúságvédelem, egészségkárosultak támogatása, idősek támogatása)

Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.

Az Egyesület fenti tevékenysége alapján az 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseinek megfelelően nyilvántartásba  kérelmével egyidejűleg kéri kiemelkedően közhasznú szervezetként való nyilvántartását tekintettel arra, hogy állami feladat átvállalása történik a 1036/2002. (IV.12.) Korm. Határozat, és az 1997.évi CLIV. törvény 42. §-a alapján.

Az Egyesület tevékenységének, gazdálkodásának legfontosabb adatait minden év lezárását követően közzéteszi Interneten.

1. 5.   Az Egyesület hatóköre:

 területi: a működés kiterjedése a helyi kiterjedést meghaladja, de nem éri el az országos szint követelményeit;

            Az Egyesület önálló jogi személy, amely saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket.

I.6.      Ha az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezetőszervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn. A felügyelőszerv ügyrendjét maga állapítja meg.

II.

Tagsági viszony

II.1.    A tagsági viszony keletkezése

            A belépni szándékozó tag belépési szándékát jelzi valamelyik tagnak, majd nyilatkozatot tölt ki, melyben adatainak közlésén túl kijelenti, hogy az egyesület céljait magáévá teszi, Alapszabályát ismeri, azt magára nézve kötelezőnek fogadja el és vállalja a tagsággal járó kötelezettségének teljesítését.

A belépés elfogadása felől az Elnökség dönt, a döntésről tájékoztatja a Taggyűlést.

A belépési kérelem elutasítása esetén a belépni szándékozó a döntés felülvizsgálatát kérheti a Taggyűléstől.

II.2.     Rendes tagság

        Az egyesület tagja lehet minden olyan magyar és külföldi természetes és jogi személy, aki

• elfogadja az Egyesület Alapszabályát,
• egyetért az Egyesület céljaival,
• vállalja az évi tagsági díj fizetését,
• vállalja az Egyesület tevékenységében való személyes közreműködést.

II.3.     Pártoló tagság

        Az egyesület pártoló tagja lehet az a magyar vagy külföldi természetes vagy jogi személy, aki, munkájával, anyagi és szellemi javaival az egyesület tevékenységét támogatja.

II.4.     Az Egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei

            Az Egyesület rendes tagjának jogai és kötelezettségei:

Az egyesület tagja köteles tagdíjat fizetni.

Az egyesület tagja köteles betartani az alapszabály rendelkezéseit.

Az egyesület tagja köteles betartani a taggyűlések határozatait.

Az egyesület tagja köteles betartani az elnökség határozatait.

Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását.

Az Egyesület rendes tagjának joga és kötelessége, hogy az Egyesület taggyűlésén részt vegyen, a taggyűlésen szavazhat

Kötelessége az Egyesületi tagdíjat megfizetni,

Az Egyesület taggyűlésein javaslattételi, véleménynyilvánítási, szavazati joggal rendelkezik,

A taggyűlésen napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet.

A taggyűlésen felszólalhat.

Jogosult igénybe venni az egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait, ha a törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz - az egyesület bármely tisztségére választható. Az Egyesület Alapszabályában meghatározott tisztségekre választhat és választható,
Joga és kötelessége az Egyesület munkájában részt venni,

Indítványozhatja a Taggyűlés azon határozatainak megsemmisítését, amelyek az Egyesület Alapszabályába vagy jogszabályba ütköznek.

A pártoló tag jogosult az Egyesület Taggyűlésein tanácskozási joggal jelen lenni, ennek kertében jogosult javaslatokat és indítványokat tenni, joga van az Egyesület működéséről tájékoztatást kérni, valamint az Egyesület irataiba betekinthet, jogosult a tisztségviselők személyére javaslatot tenni.

II. 5  A tagsági viszony megszűnik

• A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,

A tag által bejelentett felmondással. A lemondásról írásban kell nyilatkozni. a lemondásról szóló nyilatkozatot az elnöknek kell megküldeni. A tagsági viszony a lemondásról szóló nyilatkozat egyesület általi átvételének napján szűnik meg.

• Az Alapszabályban meghatározott esetekben az Egyesület általi felmondással.

A tag tagsági viszonyának felmondását az Elnökségnek köteles bejelenteni, amely azt tudomásul veszi és a következő közgyűlésen erről tájékoztatja az Egyesület többi tagját.

Az Egyesület akkor mondhatja fel a tagsági viszonyt, ha a tag az évi tagdíjat felszólítás ellenére sem fizeti, illetve a tagsági viszonyából származó kötelezettségek teljesítésétől tartósan elzárkózik. Ezen esetekben a felmondás három hónapi felmondási idő biztosításával történik.

A tagot a tagnyilvántartásból az egyesület tagjai közül tagdíjhátralék miatt akkor kell törölni, ha az elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el Az elnökség, törlést elrendelő határozatát az elnökségnek közölnie kell a taggal. Ha tagdíj meg nem fizetése miatt a tagot az egyesület tagjai közül törlik, tagsága az egyesületben megszűnik.

Amennyiben a tag olyan magatartást tanúsít, amely az egyesületi célok megvalósítását veszélyezteti, illetve amely egyesületi tagságával összeférhetetlen, az Egyesület jogosult tagsági viszonyát azonnali hatállyal megszüntetni.

Az Elnökség joga és kötelessége a tagsági viszony megszüntetését az érintett taggal írásban közölni, aki ez ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Taggyűléshez fordulhat e döntés felülvizsgálata érdekében.

III.

Szervezet

III.1    A Taggyűlés

Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló Taggyűlés. A Taggyűlést legalább évente egy alkalommal össze kell hívni május 31. napját megelőzően, ahol a tagok elfogadják az Egyesület előző évi pénzügyi beszámolóját és a tárgy évi költségvetést jóváhagyják.  A Taggyűlést össze kell hívni, ha a tagok 1/3 10%-a az ok és cél megjelölésével írásban kérik, vagy a bíróság indítványozza.

A Taggyűlés összehívásáról az Egyesület Elnöke gondoskodik. A taggyűlést a tagoknak elküldött meghívóval kell összehívni, amely tartalmazza a Taggyűlés helyét, idejét és a közgyűlés napirendjét. A meghívót a Taggyűlés tervezett időpontja előtt, minimum  30 nappal el kell küldeni. Biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően az egyesület tagjai a taggyűlés napirendi pontjára javaslatot tehessenek. A taggyűlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, amely a taggyűlés meghívójában szerepel.

A tagok kérésére összehívott rendkívüli közgyűlést a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül kell összehívni.

A Taggyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van, azaz a tagok 50%-a + 1 fő. A határozatlanképtelenség miatt elhalasztott Taggyűlés másodszori összehívása során a Taggyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, ha a fentiekről a tagokat a meghívóban már előre tájékoztatták.

A Taggyűlés határozatait – jelen Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában- nyílt szavazással, a jelen levő szavazásra jogosult tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a konszenzus megteremtése a fő cél. Amennyiben ez sikertelen, a kérdést elvetettnek kell tekinteni.

                 A vezető tisztségviselők megválasztása titkos szavazással, írásban történik. Az elnökség                      tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésről                       egyszerre kell határozni.

                 A taggyűlés a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot megválasztja.

 A tagok 10%-ának javaslatára a bármely más kérdésben is titkos szavazással dönt. Nem választható vezető tisztségviselővé, aki korábban megszűnt közhasznú szervezetben, annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget töltött be és a szervezet az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. Ez a tilalom a szervezet megszűnését követő két évig él.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A Taggyűlés nyilvános. A nyilvánosságot csak Taggyűlési határozattal és indokolt esetben lehet korlátozni vagy kizárni.

A Taggyűlés határozatának meghozatalában nem vehet részt az a tag, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója ( Ptk. 685.§ b) pont), élettársa (a továbbiakba együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

• Kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
• Bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A határozatképesség megállapításánál ebben az esetben a tagot, akire a kizáró szabály vonatkozik, figyelmen kívül kell hagyni.

A Taggyűlés összes tagjának több, mint a fele szavazata szükséges a következő esetekben:

• Az  Alapszabály elfogadása és módosítása,
• Az Egyesület feloszlásának elhatározása,
• Az Egyesület más szervezettel történő egyesülésének elhatározásához,
• Az Egyesület éves beszámolójának elfogadásához,
• A vezető szervek megválasztásához.
• Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásához,

A Taggyűlés jogosult a tagok összességét, az Egyesületet érintő valamennyi kérdésben dönteni.

Kizárólagos döntési körébe tartozik azonban:

• Az alapszabály elfogadása és módosítása,
• Az Elnökség megválasztása és visszahívása,
• Az Egyesület éves költségvetésének elfogadása, az évi tagdíj mértékének megállapítása,
• Az Elnökség beszámolójának megvitatása és elfogadása,
• Az Egyesület éves beszámolójának elfogadása,
• az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadása
• Az Egyesület, más egyesülettel való egyesülésének elhatározása,
• Az Egyesület feloszlásának kimondása,
• Döntés mindazokban a kérdésekben, melyet jogszabály a Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

A Taggyűlés tagjainak 20%-a  rendelkezhet arról, hogy:

•  a taggyűlés szavazatszámláló bizottságot választ
•  rendelkezés arról, hogy a taggyűlés levezető elnököt választhat
•  rendelkezés arról, hogy a taggyűlés szavazatszámláló bizottságot választhat

III.2    Elnökség

A Taggyűlés az Egyesület rendes tagjai sorából titkos szavazással öt éves időtartamra választja meg az Elnökség tagjait. Az Elnökség tagjának az Egyesület bármely tagja jelölhet és minden rendes tag jelölhető, aki az Alapszabály rendelkezései alapján viselhet vezető tisztséget. Elnökségi taggá az választható, aki a törvényben előírt feltételek teljesíti, és nem esik kizáró ok alá. Az Elnökség tagjai korlátlan alkalommal újraválaszthatók.

Tagjai

• a taggyűlés által választott elnök
•  a taggyűlés által választott alelnök
•  a taggyűlés által választott 1 elnökégi tag
• a taggyűlés által választott 1 póttag

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Az elnökségi tagság megszűnése

•  a tisztségről való lemondással
•  a lemondást az elnökség ülésén kell bejelenteni jegyzőkönyvben rögzíteni kell vagy
•  a lemondást írásban, igazolható módon kell közölni az elnökség tagjaival
•  visszahívással
•  a határozott idő lejártával
•  ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól
•  törvényben meghatározott ok bekövetkezte

Az Egyesületet az elnök egy személyben képviseli.

• kezeli az egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol
•  kezeli az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait
• vezeti az egyesület tagnyilvántartását
•  vezeti a határozatok tárát vagy őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet
•  az elnököt akadályozatása esetén az alelnök helyettesíti

A bankszámla feletti rendelkezési jog az Elnökség bármely két-két tagját együttesen illet meg.

Nem lehet az Elnökség tagja:

• Egyben a felügyelő bizottság tagja is,
• A felügyelő bizottság közeli hozzátartozója,
• Olyan személy, aki büntetett előéletű,
• Olyan személy, aki más hasonló tevékenységet végző egyesület elnöke,
• Olyan személy, aki megválasztását megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztségviselője volt olyan közhasznú szervezetnek, amely megszűnésekor köztartozását nem egyenlítette ki.

A taggyűlések közötti időszakban az Egyesület munkáját az Elnökség irányítja. Gondoskodik a taggyűlési határozatok végrehajtásáról és végrehajtásának ellenőrzéséről, az egyesület jogszabályoknak és Alapszabályának megfelelő működéséről.

Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévente össze kell hívni. Összehívásáról az Elnök gondoskodik. Az Elnökség ülésére szóló meghívót a tervezett időpont előtt minimum 15  nappal előbb meg kell küldeni  a tagoknak. A meghívó tartalmazza az Elnökség ülésének helyét, időpontját. Az elnök köteles összehívni az Elnökséget akkor is, ha bármely tagja azt indítványozza. Az írásos előterjesztéseket az ülés előtt legalább 8 nappal előbb meg kell küldeni az érdekeltek részére.

Az Elnökség határozatképes, ha azon legalább két tagja jelen van. Határozatait nyílt szavazással, többségi szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén törekedni kell a konszenzuális megoldásra, amennyiben ez sikertelen, a kérdést elvetettnek kell tekinteni. Titkos szavazást bármely tag kérésére el kell rendelni.

Az Elnökség határozatának meghozatalában nem vehet részt az Elnökség azon tagja, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója ( Ptk 685. §. B) pont), élettársa ( a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

• Kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy,
• Bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Ebben az esetben az Elnökség másik két tagjának egyhangú határozata szükséges a javaslat elfogadásához.

Az Elnökség ülései nyilvánosak. A nyilvánosságot csak egyhangú határozattal és indokolt esetben lehet korlátozni vagy kizárni. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.

Az Elnökség köteles évente egyszer beszámolni a közgyűlésnek. Az Elnökség tagjai tevékenységüket díjazás nélkül végzik.

Az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések:

• Az Egyesület éves költségvetésének meghatározása és a Taggyűlés elé terjesztése,
• Gazdálkodással összefüggő kérdések elbírálása,
• Vállalkozói tevékenység elhatározása,
• Döntés a költségvetési irányzatok éves átcsoportosításáról,
• Minden olyan döntés, amely az egyesület számára jelentős vagyoni terhet vagy kötelezettséget jelent, így különösen az Egyesület számára ingatlan szerzése,        megterhelése, elidegenítése, hitelfelvétel, jogról való lemondás.
• az elnökség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a taggyűlés vagy az elnök hatáskörébe.
• az elnökség határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza
• a jegyzőkönyvet az elnökségi tagok írják alá
• az elnökség döntéseiről határozatot hoz
• az elnökség tevékenységéről éves beszámoló készít

IV.

Az Egyesület nyilvántartásainak vezetése, döntéseinek kihirdetése

Az Elnökség köteles gondoskodni arról, hogy az Egyesület taggyűléseiről, Elnökség üléseiről  készült jegyzőkönyvek időrendi sorrendben lefűzésre kerüljenek, megállapítható kell legyen a jegyzőkönyvből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, valamint a döntéseket támogatók és ellenzők számaránya.

A Közgyűlések jegyzőkönyveit az Egyesület rendes tagjainak a közgyűlést követő 15 napon belül el kell küldeni. Az Elnökség határozatait annak kell megküldeni, akire nézve döntést tartalmaz. Ez történhet levélben faxon, e-mailben, vagy telefon útján.

Az Egyesület működésével kapcsolatos jegyzőkönyveket, határozatokat az Egyesület székhelyén bárki megtekintheti és azokról - saját költségére – másolatot készíthet. A betekintést kérő ezen szándékát – a megtekinteni kívánt iratok körének  megjelölésével  - köteles az Elnökség valamely tagjának a megtekintés tervezett időpontja előtt 15 nappal bejelenteni.

Az Egyesület szolgáltatásairól, annak igénybevételének módjáról - szükség szerint - tájékoztató füzetet és szórólapot készít, mindezen információkat, az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán, az Egyesület weboldalán, illetve a szolgáltatás jellegétől függően a helyi (kerületi), illetve országos sajtóban is közzéteszi.

V.

Felelősség

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak tagdíjat kötelesek fizetni, az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

VI.

Gazdálkodás

VI.1.               Az Egyesület bevételei:

gazdálkodása során alapcél szerinti bevétele különösen:

a) a tagdíj

b) az tagoktól kapott befizetés, valamint az tagok által az egyesület rendelkezésére bocsátott vagyon,

c) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege,

d) a közszolgáltatási szerződés alapján végzett tevékenység ellenértéke,

e) az adomány.

(2) Az alapcél szerinti tevékenység része a közhasznú tevékenység.

(3) A civil szervezet gazdasági-vállalkozási bevételének minősül különösen a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a gazdasági-vállalkozási tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

(4) Évi tagdíjakból

5. Rendezvények és esetleges vállalkozások bevételéből tevődik össze.
6. a költségvetési támogatás:
   - a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
   - az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
   - az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;-
   -  az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
7. más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
8. befektetési tevékenységből származó bevétel;
9. egyéb bevétel.

VI.2.               A Taggyűlés évente az Elnökség előterjesztése alapján elfogadja az Egyesület éves költségvetését. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. A bevételekből kell biztosítani az Egyesület működési költségeit, valamint az I.4. pontjában rögzített tevékenységek fedezetét.

A rendes tagok kötelesek évente tagdíjat fizetni, az alakulás évét leszámítva minden év május 31. napjáig.. Az egyesület tagdíjának mértékét az elnökség javaslatára a Taggyűlés határozza meg.

Az Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2012. évi CLXXV. törvényben meghatározott beszámolóját az elnök készíti el, s azt a taggyűlés fogadja el.

Működéséről folyamatosan, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a nyilvánosságot.

Az egyesület célja megvalósítása érdekében nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet. Szolgáltatásai fenntarthatósága biztosítása érdekében az ésszerű gazdálkodás elve szerint jár el, amely alapján az éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei (adományok és felajánlások, költségvetési támogatások, gazdasági-vállalkozási tevékenységek bevétele, önkéntesek nem pénzbeli hozzájárulása, más bevételek) egyensúlyban legyenek.

VI.3.   Az Egyesület megszűnése esetén teljes elszámolásnak van helye. Ekkor az Egyesület köteles először tartozásait kiegyenlíteni. Az ezt követően fennmaradt vagyont eredeti tevékenységének megfelelő célra adományozza.

VI.4.   Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, továbbá gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységre fordítja.

VII.

Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnik, ha:

• Felosztását a Taggyűlés kimondja,
• Más szervezettel való egyesülését legfőbb szerve elhatározza,
• Ha az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megállapítja megszűnését.

VIII.

Különleges esetek

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2012. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók, annak keretei között a taggyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.

IX.

Az Egyesület függetlensége, egyéb rendelkezések

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az Egyesület befektetési tevékenységet nem kíván folytatni.

Ha az elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja.

Az elnöknek az intézkedéseit a taggyűlés vagy az elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig, az egyesület érdekeivel összhangban.

A jegyzőkönyvnek - ha a határozatokat nem foglalják külön dokumentumba - tartalmaznia kell az üléseken elfogadott határozatok pontos szövegét

Köteleses a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni.

            A közhasznú szervezet beszámolójába bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.

            Csak olyan személy lehet vezető tisztségviselője, aki nem áll tv. kizáró ok, vagy korlátozás hatálya alatt.

ZÁRADÉK

Az Alapszabály jelen módosítását az Egyesület tagjai 2013.01.26. napján tartott taggyűlésen fogadták el.

Budapest, 2013-01-26

………………………………….

az alapszabály aláírójának

neve: Csurcs Mónika

címe: 1131 Budapest, Keszkenő u. 19. fszt. 2.

Az alapszabály aláírásának helye: Budapest, 1101 Budapest, Vaskő u. 1. 3. lph. fszt. 14.

Az alapszabály aláírásának ideje:  2013.01.26